Egy konzerv hús, sózott marhahús vagy fogyasztásra kész hús megnyugtatóan egyszerűnek tűnik a polcon. A gyárban azonban az ilyen konzervek előállítása a nyers hús, a vágó- és keverőberendezések, a töltési súly, a zárás épsége és a hőkezelés pontos ellenőrzését igényli.

A konzervhúst gyakran közvetlenül felbontás után fogyasztják, vagy csak rövid ideig melegítik újra. Előfordulhat, hogy a fogyasztó konyhájában nincs érdemi előkészítési lépés a gyártási hiba kijavítására. Ezért a konzervhús élelmiszerbiztonsága inkább az együttes ellenőrzéseken, mintsem egyetlen végső ellenőrzésen múlik.

A feldolgozók számára a nehéz kérdés nem egyszerűen az, hogy „Tudunk-e kimutatni egy szennyeződést?”, hanem az, hogy „Hol hibásodhat meg a folyamat, és melyik vezérlő képes megtalálni ezt a konkrét hibát?”

Az alacsony savtartalmú élelmiszerek validált hőkezelési eljárást igényelnek

A legtöbb konzerv húskészítmény alacsony savtartalmú élelmiszer. Hermetikusan lezárt tartályba csomagolva ütemezett hőkezelésen mennek keresztül, amelynek célja a kereskedelmi sterilitás elérése meghatározott termelési körülmények között.

A termikus eredményt a retorta hőmérsékletén túl más tényezők is befolyásolhatják. A termék összetétele, a hús részecskemérete, a zsírtartalom, a viszkozitás, a kezdeti hőmérséklet, a konzerv méretei, a töltési tömeg és a fejtér mind befolyásolhatja a hő behatolását. Egy olyan receptmódosítás, amely a termékfejlesztő csapat számára jelentéktelennek tűnik, megváltoztathatja a hő áramlását a konzervben.

Ezért a feldolgozóknak nem szabad a retorta ütemtervet általános beállításként kezelniük, amely egyik termékről a másikra átmásolható. Minden releváns termékstílust, csomagolást és folyamatot képzett szakembereknek kell értékelniük, és a megállapított ütemterv szerint kell működtetniük.

A hőmérséklet- és időnyilvántartásokat a termelési nyilvántartásokhoz hasonlóan felül kell vizsgálni, nem csupán tárolni. Az eltérés dokumentált értékelést és megsemmisítést igényel. A késztermék-ellenőrzés nem teheti biztonságossá a nem megfelelően feldolgozott, alacsony savtartalmú konzervet.

A konzervvarrás az élelmiszer-biztonsági rendszer része

A tartálynak a hőkezelés után hermetikusan lezártnak kell maradnia. A megfelelő hőkezelés nem tudja megvédeni a terméket, ha a varrás később szivárgást vagy újraszennyeződést tesz lehetővé.

A dupla varratvezérlést ezért be kell építeni a rutingyártásba. A kezelőknek megfelelő gyakorisággal kell ellenőrizniük a varratméreteket, a konzervdobozok állapotát és a záródási teljesítményt. A kopott varratösszetevők, a helytelen beállítások, a varratba szorult termék vagy a sérült konzervkarimák mind veszélyeztethetik a csomagolás épségét.

A retorta utáni kezelés ugyanilyen figyelmet érdemel. A forró, nedves konzervdobozok hűtés és szárítás közben sérülékenyek lehetnek. A durva áthelyezés, a túlzott szállítószalag-nyomás vagy a rosszul beállított vezetők behorpadást okozhatnak a konzervdobozokon és kárt tehetnek a varratokban. A hűtőterületeken a vízminőség és a higiénia is fontos, mivel a csomagolás felülete egy érzékeny szakaszban szennyeződésnek lehet kitéve.

A vizuális ellenőrzés során egyértelműen látható horpadások, ferde végek és súlyos deformációk azonosíthatók. A kevésbé látható varratproblémákhoz megfelelően megtervezett varratvizsgálat és folyamatirányítás szükséges.

Fémszennyeződés keletkezhet a folyamaton belül

A húskonzerv-üzemek darálókra, szeletelőkre, aprítókra, keverőkre, szivattyúkra, szállítószalagokra és töltőberendezésekre támaszkodnak. Ezek a gépek jelentős mechanikai terhelés alatt működnek. A pengék lepattanhatnak, a rögzítők meglazulhatnak, és a fémfelületek kophatnak.

A berendezésekkel kapcsolatos gyakori fizikai veszélyek a következők lehetnek:

● Kopott alkatrészekből származó fémforgács

● Vágópengék darabjai

● Törött vezeték a szűrőkből vagy szitákból

● Karbantartási munkákból származó rögzítőelemek vagy töredékek

● Tűszerű fémdarabok

● Kemény anyag váladék a sérült megmunkálóeszközökből

A megelőző karbantartás csökkenti ezen események valószínűségét, de nem bizonyítja, hogy nem került a termékbe szilánk. A szerszámok elszámoltathatóságát, az üzembe helyezés előtti ellenőrzéseket és a berendezések állapotának ellenőrzését megfelelő észlelési lépésnek kell támogatnia.

A fémcsomagolás megnehezíti a végső ellenőrzést. Egy hagyományos fémdetektor alkalmatlan lehet, miután a hús acél- vagy alumíniumkonzervbe került. Ezért a lezárt konzervtermékek esetében gyakran fontolóra veszik az élelmiszer-röntgenvizsgálatot, mivel képes elemezni a fémcsomagoláson belüli sűrűségbeli különbségeket.

Az érzékelési képesség alkalmazásfüggő. A töredék mérete, orientációja, a termék vastagsága, a doboz szerkezete és a szennyeződés helye mind befolyásolja az eredményt.

A csont nem egységes detektálási célpont

A csonttöredékek további problémát jelentenek a húskonzervgyártás során. A csontozás után is megmaradhatnak, vagy a nyersanyagok vágásakor és darálásakor kerülhetnek a szövetbe. A standard tesztgömbökkel ellentétben a természetes csont sűrűsége, vastagsága és alakja változó.

Egy viszonylag egyenletes termékben lévő sűrű csonttöredék látható lehet a röntgenfelvételen. Egy vékony vagy alacsony sűrűségű, sűrű hússal körülvett töredéket sokkal nehezebb megkülönböztetni. Az őrlés a maradék csont eloszlását és orientációját is kiszámíthatatlanná teheti.

Emiattkonzerv hús röntgenvizsgálatanA kísérletnek a tényleges nyersanyagból származó reprezentatív csontokat kell használnia, ahelyett, hogy csak fém vagy üveg kísérleti darabokra hagyatkozna. A kísérletnek a konzervdoboz különböző pontjait kell magában foglalnia, különösen az oldalfal, az alj, a fedél és a húzófül közelében.

A mesterséges intelligencia által támogatott képelemzés segíthet megkülönböztetni a szabálytalan, csontszerű jellemzőket a normál terméktextúrától, de a teljesítményt továbbra is valós mintákkal kell igazolni.

A termék változékonysága téves elutasításokat okozhat

A felvágottak, a pástétomok és más emulgeált termékek viszonylag egyformák lehetnek. A húslevesben, húsgombócokban, pörköltekben és vegyes készételekben lévő darabolt hús nem az. A zsírpárnák, a fűszerek, a légrések és az összetevők átfedése valódi különbségeket okozhat a konzervdobozok között.

Ha az ellenőrzési beállítások túl széleskörűek, a valódi szennyeződések észrevétlenek maradhatnak. Ha túl agresszívek, a normál termékváltozás túlzott selejtezést eredményezhet.

Egy stabil ellenőrzési program egy jól meghatározott termékkönyvtárral kezdődik. A normál mintáknak tartalmazniuk kell a különböző tételekből, hőmérsékletekből és összetevő-eloszlásokból származó várható eltéréseket. A selejtadatokat ezután át kell tekinteni, hogy megkülönböztessük a véletlenszerű zajt a valódi folyamattrendektől.

Az egy képterületen belüli selejtek számának növekedése egy korábbi mechanikai problémára utalhat. A kitöltéssel kapcsolatos selejtek számának hirtelen növekedése a töltőanyag-eltolódásra utalhat. Az ellenőrzési adatok értékesebbé válnak, ha összekapcsolódnak a gyártási hibaelhárítással.

A töltésszabályozás többet befolyásol, mint a deklarált súlyt

A töltési tömeg befolyásolja a termék állagát, kereskedelmi megfelelőségét és a hőkezelést. A túltöltés megváltoztathatja a fejtérfogatot és a hőáteresztést. Az alultöltés nem megfelelő nettó tartalmat és nemkívánatos termékmegjelenést eredményezhet.

A szilárd hús, a zsír és a folyadék aránya is számít. Két azonos össztömegű konzerv eltérően viselkedhet, ha az összetevők eloszlása ​​nem egységes.

Ellenőrzőméréshasznos a csomag teljes súlyának meghatározásához, míg a röntgenfelvételek további információkat nyújthatnak a belső eloszlásról vagy a jelentős töltési szintbeli különbségekről. Ezek az eszközök különböző célokat szolgálnak, és együttesen is használhatók.

Magát a töltőanyagot is bele kell foglalni a megelőző karbantartásba. A kopott tömítések, a sérült fúvókák vagy a laza mechanikus alkatrészek töltési hibákat és szennyeződési kockázatot okozhatnak.

Az emberi beavatkozás kiszámítható kockázati ablakot hoz létre

A karbantartás, a gyártósorok kiürítése és a termékcserék olyan pillanatok, amikor szerszámok és ideiglenes alkatrészek kerülnek a termelési területre. Egy otthagyott csavarhúzó, drót, kapocs vagy apró gépalkatrész komoly idegentest-veszélyt jelenthet.

A hatékony ellenőrzések a következők:

● Dokumentált szerszámszámok

● Ellenőrzött karbantartó készletek

● Javítás utáni ellenőrzés

● Hivatalos vonali engedélyezési eljárások

● A szabadon lévő termék védelme

● Hiányzó vagy sérült alkatrészek azonnali jelentése

A képzésnek el kell magyaráznia, hogy miért létezik minden egyes vezérlőelem. Az alkalmazottak nagyobb valószínűséggel jelentik azonnal a hiányzó csavart vagy a törött pengét, ha megértik a lehetséges következményt, és tudják, hogy a jelentés meghatározott válaszlépéseket fog kiváltani.

Mit tehet és mit nem a végső röntgenvizsgálat?

RöntgenrendszerA konzerv húsok vizsgálatára szolgáló készülékek konfigurálhatók úgy, hogy lezárt konzervdobozokat vizsgáljanak kiválasztott nagy sűrűségű szennyeződések és bizonyos termék- vagy csomagolási rendellenességek szempontjából. Az alkalmazástól függően a célpontok lehetnek fém, üveg, kő, egyes csonttöredékek, töltési eltérések és egyéb kimutatható jellemzők.

A több szögből álló rendszerek további rálátást biztosítanak a konzervdobozok falai, aljai, varratai és húzófülei körüli nehezen látható területekre. Az intelligens algoritmusok csökkenthetik a csomagolás szerkezetéből és a természetes termékvariációból eredő interferenciát. Egy megfelelő, nagy sebességű selejtezőrendszer a normál termelés megszakítása nélkül eltávolíthatja a gyanús konzervdobozokat.

A röntgenvizsgálat azonban nem helyettesíti:

● Validált hőkezelési eljárás

● Varrásvezérlés

● Higiénia

● Nyersanyag-specifikációk

● Megelőző karbantartás

● Alkalmazotti képzés

● Dokumentált válasz a folyamatbeli eltérésekre

Ez egy ellenőrzési és észlelési réteg egy tágabb élelmiszer-biztonsági rendszeren belül.

Építs ki vezérlőket a valódi termék köré

A legjobb vizsgálati konfiguráció nem választható ki egy általános érzékenységi meghatározás alapján. A feldolgozónak meg kell adnia a tényleges dobozt, a terméket, a gyártási sebességet és a vizsgálathoz szükséges célszennyező anyagokat.

Egy értelmes kísérletnek értékelnie kell a szennyeződéseket különböző magasságokban, orientációkban és a csomagolóanyag szerkezetétől való távolságokban. Emellett mérnie kell a téves selejtezési arányt a normál termékvariáció mentén.

A Techik röntgenes vizsgálati megoldásokat fejleszt konzervhúsokhoz és egyéb fogyasztásra kész élelmiszerekhez. Az alkalmazástesztelés, a megfelelő képalkotási geometria, az intelligens képfeldolgozás és az automatikus selejtezés kombinálásával a processzorok praktikus végső ellenőrzést adhatnak hozzá egy már jól irányított konzerválási művelethez.

A projekt értékeléséhez kérjük, adja meg a Techiknek a termékformátumot, a doboz méreteit, a gyártósor sebességét, a normál töltési variációt és azokat az idegen anyagokat, amelyeket az ellenőrzési programnak várhatóan ki kell vizsgálnia.